Hajszin

Hajszín
A haj festékanyaga, a melanin a hajhagymánál elhelyezkedő bőrsejtekben, a melanocitákban termelődik, és parányi csatornácskákon keresztül jut a hajszálba. A melaninnak különböző színű változatai ismertek: a sötétbarnás, feketés eumelanin, a sárgától a vörösesbarnáig terjedő színárnyalatokat adó feomelanin, a feomelaninhoz tartozó trichokróm, ami a vöröses árnyalatú hajban található meg, és a neuromelanin.
A hajszínt döntőn a hajszál cortexében és medullájában lévő eumelanin- és feomelanin és e pigmentek aránya határozza meg. A szőke ha jban kevés pigment van, közepén alig található medulla. A színhatást befolyásolják a haj hajszál vastagságától, átmérőjétől és szerkezetétől függő fizikai-fénytani tulajdonságai, a fényelnyelő és -visszaverő képesség. Amikor a melanociták működése alábbhagy, a hajszálba nem festék, hanem apró légbuborékok szállítódnak. Az ősz hajszál színét a keratin világos színének és a fényvisszaverő légbuborékoknak köszönheti.

A hajszín és az életkor

Ahogy öregszünk, a melanociták aktivitása fokozatosan csökken, majd leáll. Ennek eredménye az ősz, majd fehér haj megjelenése. Az őszülés általában a halánték tájékán kezdődik, és onnan terjed tovább. Az őszülés mértékét és idejét genetikai tényezők nagymértékben meghatározzák.

A leggyakoribb természetes hajszínek

• Fekete és sötétbarna – magas eumelanin-tartalom jellemzi
• Barna – közepes eumelanin és csekély feomelanin arány
• Szőke – alacsony pigmenttartalom, kevés medulla
• Vörös – domináns feomelanin és trichokróm pigment
• Ősz/fehér – melanocita-aktivitás leállása, légbuborékok a hajszálban

---

A hajszín nemcsak esztétikai kérdés – tükrözi hajunk belső állapotát, tápanyagellátottságát és genetikai örökségünket.